Egyesek szerint a nõi bűnözés önálló probléma, nem lehet az általános bűnözés részének tekinteni, a törvényszerűségei sajátosak.A szociológiai megközelitést alkalmazó kutatók szerint viszont nemlétezik semmiféle tudományosan bizonyítható olyan nõi személyiségjegy, amely a kriminalitás szempontjából releváns lenne.Ezért nem lehet önálló törvényszerűségekrõl beszélni.
Valójában mindkét nézetnek van igazságtartalma. A nõi bűnözés ugyan nem öntörvényű , nem lehet függetleníteni az általános krimi nológiától, de ez nem jelenti azt, hogy ne lennének olyan jelentõs sajátosságai , melyeket érdemes tanulmányozni.
A legtöbbet vitatott sajátossága az, hogy az aránya mindenhol alacsonyabb mint a férfi bűnelkövetésé.Sok kutató úgyvéli a nõi bűnözés sokkal nagyobb mértékű mint a nyilvántartott. Egyes szerzõk végletekbe is bocsátkoznak. Szerintük a nõk által elkövetett, de fel nem fedett büncselekmények száma ötször nagyobb mint a férfiak titokban maradt bűncselekményei.Általában minden szerzõ egyetért abban, hogy az ismert adatoknál sokkal kisebb különbség van a férfi és a nõi bűnelkövetés között.
A látens bűnözés , a "sötét szám" okát sokan abban látják, hogy a nõk gyakran követnek el olyan bűncselekményeket, melyekrõl a ha tóságok ritkábban szereznek tudomást, illetve a nyomozásukkal is speciális nehézségek vannak.Ilyen a magánvádas cselekmények nagy része a házközösségi lopások, az ifjúság elleni bűntettek, hamis eskü, illegális abortuszok, hamis tanúzás.
A látencia magyarázatára szolgál az is , hogy a nõvel szemben a század eleje óta jelentõs privilegizáltság érvényesül a büntetõ eljárás minden szakaszában. A megvádolt vagy elítélt nõt a legtöbb országban sokkal enyhébben kezelték , és kezelik mint a férfiakat. Ugyanakkor a "sötét szám" a férfi bűnözesben is meglehetõsen bizony talan tényezõ.
A volt szocialista viszonyok között a sötét számnak nincs akkora jelentõsége a nõi bűnözésben mint a kapitalizmus társadalmi gazdasági viszonyai között.Egyrészt elenyészõek azok a bűncselekmény típusok melyek bizonyítása, nyomozása fokozott nehézségekkel jár. Másrész az egykori fejlett szocialista országokban megszünt a nõk bezártsága szűk családi környezetbe vonása.A széles környezetbe való bekapcso lódás nem kedvez a bűnelkövetés rejtve maradásának. Az egyes bűncse lekmény fajták megoszlási arányai nem különböznek a keleti és a nyugati országokban.
Egy másik vitatéma: a nõi bűnelkövetõ véghezviteli módja. Specifikus nõi bűntettnek csak az infantiádiumot (gyermekölés) , a prostitúciót, a magzat elhajtást és a gyermekkitételt tarthatjuk. Mégis sokan azt vallják, hogy a leplezõ, kerülõutas, álnok és alattomos elkövetési mód az amely a nõi bűnelkövetõt jellemzi. ( méreggel gyilkoló nõ példája)
Az ujabb kutatások minderre rácáfolnak. A technikai társadalmi kulturális változások nyomán a nõk maguk is gyorsan változnak. Az élet ellen elkövetett bűncselekmények esetében a nõk egyre inkább kerülik a "nõies", kerülõutas elkövetési módokat, helyette brutális fizikai erõszakot , véres módszereket alkalmaznak. Megjelent a nõi bűnelkövetõ új típusa , a kezdeményezõ, aktív, erõszakos , fiatal nõé aki egyre kevésbé különbözik a hasonló férfi bűnözõtõl.Eltünt a nõk passziv szürke szerepköre. Mindez mégsem érvényteleníti azt a régi megfigyelést, miszerint az átlagos nõi bűnelkövetõt az élet vezetés passzívsága, a tehetetlenségi nyomaték ereje, a személyiség struktúra lazasága jellemzi.
Ezzel magyarázható az , hogy a nõi elkövetõk között jóval több az alkalmi, egyszeri bűntettes, kevesebb a visszaesõk száma.Még a hivatásos bűnözõk sem specializálódnak a férfiakhoz hasonlóan.Egyszerre több vonalon mõködnek , ritkán van jellegzetes munkamódjuk. A nõk inkább körülményeik , mint adottsá gaik folytán követnek el bűntettet, erre a visszaesõk csekély aránya utal.A habituális nõi bűnözõ mind szoiológiai, pszichológiai szempontból deviánsabb mint a férfi bűnözõ.A nõi bűnözõ olyan magatartást tanúsít, amely kihívóan ellentétes azzal amit a köz felfogás nõiesnek tart.
Általánosan jellemzõ, hogy a nõk esetében jóval ritkább a közös elkövetés.A nõ rendszerint a maga útját járja, akár habituális , akár alkalmi elkövetõ.nem részesül a bűnözõ társak által formált közösség technikai és pszichikai támogatásából, ugyanakkor nem is kell normá ikhoz alkalmazkodnia.Mindez fokozza az elidegenedést, és a deviancia irányába hat.A nõk között több a rendellenes, elsõsorban neurotikus személyiség, ez jórészt az õket körülvevõ mikrokörnyezet ártalmainak köszönhetõ.Elsõsorban a negatív családi körülményeknek van nagy szerepe a bűnözõvé válasban.A fiatal nõi bűntettesek családi kapcso latai különösen az anyához fűzõdõek lényegesen rosszabbak mint a fiuké , de a felnõtt nõi bűnözõk is általában ingatagabb családi bázissal rendelkeznek. A kriminogén hatás gyakoribb a feszült légkörű konfliktusokkal terhelt , még együttélõ családokban.
A felsoroltakat egybevetve sem lehet azt mondani , hogy a nõi bűnözés merõben különbözne a férfiétõl.Ugyanis az emberi magatartá sokat , igy a bűnözést is, azonos társadalmi erõk alakítják, és az alapvetõ motivációs rendszerek azonosak a férfiaknál és a nõknél is. Legfeljebb arról lehet szó, hogy bizonyos tényezõk erõteljesebb , mások halványabb szerephez jutnak a nõi bűnözésben.

ès most pár jómadárka a kalitka elött:

Wino egy behavazott pillanatban

Madame Fleiss:) Loves it!

Személyes kedvencem I.

Ez egy barom.

Személyes kedvencem II.

Az elefántbébi. A kóla elhagyása bizony-bizony +kiló.

One night in Paris-few nights in jail.